Tanulj tinó!

Csak rászántam magam, hogy blogot írjak! Az elején abszurdnak tetszett az ötlet, mert mit is  akarhatnék megosztani másokkal? És persze ki a fenét érdekel?  De mivel boldog boldogtalannak blogja lehet,akkor miért éppen ebből maradnék ki? A blog címét az egyik kedvenc filmem alapján választottam TANULJ TINÓ! (With Honors) Tisztában vagyok vele, hogy nem tartozik a világmindenség 10 legjobb filmjébe, de nekem mégis sokat jelent. Azt, hogy nem mindent lehet az iskolában elsajátítani, az élet nagy tanulságai, bölcsességei a kapukon kívül várnak bennünket. Jópár pofont el kell szenvedünk, mire megtanuljuk a magunk leckéjét.  Ez egy kicsit furcsán hangozhat főleg egy olyan ember szájából, aki abból él, hogy másokat tanít. Tanít történelemre, földrajzra, még akkor is, ha az illető nem akarja. Mert muszáj, mert nincs más választása, mert ez a hivatása? Nos én sosem akartam tanár lenni, valahogy így alakult (nem vettek fel jogra). Jobb híján, s mert nem ment a matek, bölcsész lettem. Még mindig jobb, mint az agrármérnök, gondoltam akkoriban. De nem adtam fel a reményt, hogy valamikor mégis a jogi pályára lépjek. Mert ezt akartam mindig is csinálni, azóta, hogy letettem az űrhajós, régész, titkosügynök karrierről . :D  (Hát igen, túl sokat néztem a tévét gyerekkoromban...) Most taposom az 5. évet a PTE-n diplomás levelező képzésen. Szóval hasonló helyzetben vagyok, mint Monty Kessler, bár én a bölcsességekért nem fordulhatok Simon Wilderhez, s a naivitásom is erősen megkopott a joggal és az igazsággal kapcsolatban.

Aki teheti, nézze meg a filmet, íme egy jópofa idézet:

Simon Wilder: "Albert Einsteinnel szoktam csövezni. Sokat köszönhet nekem! Egyszer megakadt egy munkájában, erre mondtam neki: Jó állásod van, a feleséged szeret! Ne csinálj bolondot magadból! Minden relatív!"