Gyereknap van, régenvolt idők képei jelennek meg szemem előtt. Anyám Volános volt, és a cég gyermeknapkor mindig szervezett egy kis programot Alsóerdőn. Az Azáleás-völgy felé vezető ösvény mellett volt a Volán faháza -talán még ma is megvan, max. magánkézben. Emlékszem mindig volt valamilyen műsor, majd egy nagy kupacban ajándékok álltak, amit mi gyerekek annak rendje és módja szerint megrohamoztunk. Aztán meg persze egymást méricskéltük, hogy kinek mi jutott. Jó volt, mert bár anyám mindig megsütötte a kedvenc süteményemet,ajándékra nem nagyon futotta, szóval legalább volt valami, egy kocsi, egy pisztoly -általában ezekre csaptam le, -amit a házbéli gyerekek előtt fel lehetett mutatni, hogy én is kaptam valamit. Aztán a rendszerváltással a szakszervezet is megroppant, és én is kinőttem abból a korból, hogy ilyen rendezvényekre járjak.
A mai gyerekkor már egész másmilyen lehet. Sokszor sajnálom őket, amikor látom, milyen problémák emésztik őket. A gyerekkor nemhogy kitolódna, ahogy azt a kutatók állítják, -persze ha azt nézem, tényleg tovább tartják el a szülők a csemetéiket: 22-24 éves korukig, de ha a lelki oldalát nézzük -épphogy lerövidül. Egy 10-12 éves már nem tud olyan gyermeki naivsággal rácsodálkozni a világ dolgaira, mint mi annak idején. De miért is csodálkozom, a mi agyunkat nem mosta ilyen szinten a média, nem volt benne ennyi erőszak, és ennyi szex. A mostani 12-14 évesek szinte kétségbe vannak esve, ha nincs barátjuk/barátnőjük és még nem veszítették el a szüzességüket.
A szülők sem foglalkoznak annyit a gyerekeikkel, szinte úgy nőnek fel, mint a gomba az erdő alján, sosem kapnak napfényt -szeretetet, szülői gondoskodást. Persze értem én, hogy meg kell élni valamiből, de talán ha nem kap meg mindent az a gyerek, abba még nem hal bele! Néha foglalkozni, törődni kellene vele, közös programot szervezni, kirándulni, focizni, vagy csak egyszerűen beszélgetni vele. Igen, csak hát nincs rá idő, mert háromműszakozom, mert .....és itt szoktak jönni a kifogások, melyekből jóegynéhányat hallottam az elmúlt 4 év során. Valahogy azt kellene elérnünk, hogy a szülők ne a könnyebb, egyszerűbb utat válasszák, és ne a tévével neveltessék fel a gyerekeiket és ne az iskolára, a hülye tanárra és mindenki másra mutogassanak, ha Pistike kiveri az osztálytársa fogsorát. Vagy megöli, mint ahogy a tegnapi híreket olvasom: "Valószínűleg osztálytársai ölték meg azt nagyatádi fiút, akinek holttestét egy kaposvári tóban találták meg." Fantasztikus!
Mindig voltak deviáns fiatalok, de nem ennyi! Az utóbbi fél évben annyi iskolai erőszakról, illetve kiskorúak által egymás ellen elkövetett bűncselekményről számolt be a média, mint még soha. Vagy csak nagyobb a reflektorfény? Nem hiszem, inkább a társadalmi-, és az önkontroll kezd eltűnni és ez az ami igazán veszélyes. A szülők csak széttárják karjukat, nem értik, hogy tehetett ilyet gyermekük, mert "az nem olyan, nem szokott ilyeneket csinálni..." vagy, amit még hallani szoktam: "most mit csináljak vele, én se bírok vele..." Talán előbb kellett volna vele foglallkozni, nem 14-16 évesen kellene "beleverni" a gyerekbe, hogy iskolába kell járni, hogy tanulni kell, és ki kell maradni a balhékból! Nem fog menni, kedves szülők, mert ekkorra elkéstek! Tessék folyamatosan foglalkozni azzal a kölyökkel, nem abbahagyni 10-12 éves korban, mert utána csak csodálkozhatnak, hogy nem tudnak velük mit kezdeni!
Ami az ellátórendszereket illeti: kár volt megszűntetni a javítóintézetek nagy részét, hatalmas hiba volt! Nincs hova rakni az igazán gondot okozó kölyköket -akik megfélemlítik szüleiket, verik osztálytársaikat, betörnek, rabolnak stb... A bíróságok túl elnézőek a fiatalkorúakkal, sokszor 1-2 év felfüggesztettel megússzák a súlyosabb dolgokat is. Nem egy olyan diákom volt, aki azzal hencegett, hogy hány helyre tört be, ki vert össze stb. És ezek ugyanúgy, ugyanoda jártak/nem jártak -ez a jobbik eset- iskolába, mint a "normális" gyerekek. Az iskolák kezében sincs semmilyen lehetőség az ilyen gyerekek szegregációjára, mert annyira kell mindenkit integrálni, meg annyira kell mindenkinek a jogait védeni, hogy közben észre sem vesszük, hogy mit teszünk azokkal, akik kénytelenek ilyen deviáns fiatalokkal egy osztályba járni. Aztán meg majd csodálkozhatunk, ha a helyzet odáig fajul, hogy 1-2 deviáns gyerek után megy az egész osztály, és nem lehet normális órát tartani, ha fenyegetik a kollégát, vagy ha rugdossák. Igen, ilyenkor a tanár a bűnös! Ő a hibás! Miért provokálta a gyereket, miért hívta ki a táblához, miért merészelte azt követelni, hogy rakja el a mobiltelefonját, miért...és itt robbanok fel, mert úgy néz ki, bármilyen baj van, csak a tanár a hibás! Őt küldjük el agressziótréningre, őt bocsátjuk el, ha visszaüt stb. Ő a képzetlen, ő a szakmailag oda nem illő, aki fogalmunk sincs hogy foglalkozhat gyerekkel, hogyan kaphatott diplomát stb. Kedves társadalom, ugyan már nézz magadba, ezeket a gyerkőcöket nem mi egymagunkba termeltük ki! Ehhez aztán kellett az elcseszett média, a szülők, jegyzők, gyermekvédelmisek, gyámhivatalosok, politikusok, szomszéd nénik és bácsik, boltosok, buszsofőrök és még folytatnám, ha nem unnám.
Talán abba is kellene hagynom, mert csak tovább hergelem magam itt, feleslegesen, egy ilyen szép májusi, tavasz végi napon...gyermeknapon.
A mai gyerekkor már egész másmilyen lehet. Sokszor sajnálom őket, amikor látom, milyen problémák emésztik őket. A gyerekkor nemhogy kitolódna, ahogy azt a kutatók állítják, -persze ha azt nézem, tényleg tovább tartják el a szülők a csemetéiket: 22-24 éves korukig, de ha a lelki oldalát nézzük -épphogy lerövidül. Egy 10-12 éves már nem tud olyan gyermeki naivsággal rácsodálkozni a világ dolgaira, mint mi annak idején. De miért is csodálkozom, a mi agyunkat nem mosta ilyen szinten a média, nem volt benne ennyi erőszak, és ennyi szex. A mostani 12-14 évesek szinte kétségbe vannak esve, ha nincs barátjuk/barátnőjük és még nem veszítették el a szüzességüket.
A szülők sem foglalkoznak annyit a gyerekeikkel, szinte úgy nőnek fel, mint a gomba az erdő alján, sosem kapnak napfényt -szeretetet, szülői gondoskodást. Persze értem én, hogy meg kell élni valamiből, de talán ha nem kap meg mindent az a gyerek, abba még nem hal bele! Néha foglalkozni, törődni kellene vele, közös programot szervezni, kirándulni, focizni, vagy csak egyszerűen beszélgetni vele. Igen, csak hát nincs rá idő, mert háromműszakozom, mert .....és itt szoktak jönni a kifogások, melyekből jóegynéhányat hallottam az elmúlt 4 év során. Valahogy azt kellene elérnünk, hogy a szülők ne a könnyebb, egyszerűbb utat válasszák, és ne a tévével neveltessék fel a gyerekeiket és ne az iskolára, a hülye tanárra és mindenki másra mutogassanak, ha Pistike kiveri az osztálytársa fogsorát. Vagy megöli, mint ahogy a tegnapi híreket olvasom: "Valószínűleg osztálytársai ölték meg azt nagyatádi fiút, akinek holttestét egy kaposvári tóban találták meg." Fantasztikus!
Mindig voltak deviáns fiatalok, de nem ennyi! Az utóbbi fél évben annyi iskolai erőszakról, illetve kiskorúak által egymás ellen elkövetett bűncselekményről számolt be a média, mint még soha. Vagy csak nagyobb a reflektorfény? Nem hiszem, inkább a társadalmi-, és az önkontroll kezd eltűnni és ez az ami igazán veszélyes. A szülők csak széttárják karjukat, nem értik, hogy tehetett ilyet gyermekük, mert "az nem olyan, nem szokott ilyeneket csinálni..." vagy, amit még hallani szoktam: "most mit csináljak vele, én se bírok vele..." Talán előbb kellett volna vele foglallkozni, nem 14-16 évesen kellene "beleverni" a gyerekbe, hogy iskolába kell járni, hogy tanulni kell, és ki kell maradni a balhékból! Nem fog menni, kedves szülők, mert ekkorra elkéstek! Tessék folyamatosan foglalkozni azzal a kölyökkel, nem abbahagyni 10-12 éves korban, mert utána csak csodálkozhatnak, hogy nem tudnak velük mit kezdeni!
Ami az ellátórendszereket illeti: kár volt megszűntetni a javítóintézetek nagy részét, hatalmas hiba volt! Nincs hova rakni az igazán gondot okozó kölyköket -akik megfélemlítik szüleiket, verik osztálytársaikat, betörnek, rabolnak stb... A bíróságok túl elnézőek a fiatalkorúakkal, sokszor 1-2 év felfüggesztettel megússzák a súlyosabb dolgokat is. Nem egy olyan diákom volt, aki azzal hencegett, hogy hány helyre tört be, ki vert össze stb. És ezek ugyanúgy, ugyanoda jártak/nem jártak -ez a jobbik eset- iskolába, mint a "normális" gyerekek. Az iskolák kezében sincs semmilyen lehetőség az ilyen gyerekek szegregációjára, mert annyira kell mindenkit integrálni, meg annyira kell mindenkinek a jogait védeni, hogy közben észre sem vesszük, hogy mit teszünk azokkal, akik kénytelenek ilyen deviáns fiatalokkal egy osztályba járni. Aztán meg majd csodálkozhatunk, ha a helyzet odáig fajul, hogy 1-2 deviáns gyerek után megy az egész osztály, és nem lehet normális órát tartani, ha fenyegetik a kollégát, vagy ha rugdossák. Igen, ilyenkor a tanár a bűnös! Ő a hibás! Miért provokálta a gyereket, miért hívta ki a táblához, miért merészelte azt követelni, hogy rakja el a mobiltelefonját, miért...és itt robbanok fel, mert úgy néz ki, bármilyen baj van, csak a tanár a hibás! Őt küldjük el agressziótréningre, őt bocsátjuk el, ha visszaüt stb. Ő a képzetlen, ő a szakmailag oda nem illő, aki fogalmunk sincs hogy foglalkozhat gyerekkel, hogyan kaphatott diplomát stb. Kedves társadalom, ugyan már nézz magadba, ezeket a gyerkőcöket nem mi egymagunkba termeltük ki! Ehhez aztán kellett az elcseszett média, a szülők, jegyzők, gyermekvédelmisek, gyámhivatalosok, politikusok, szomszéd nénik és bácsik, boltosok, buszsofőrök és még folytatnám, ha nem unnám.
Talán abba is kellene hagynom, mert csak tovább hergelem magam itt, feleslegesen, egy ilyen szép májusi, tavasz végi napon...gyermeknapon.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.