Egyszerű laikusként csak nézek ki a fejemből, mi is történik a világgazdaságban. Az egyértelmű, hogy hatalmas a káosz, és mindenki menteni próbálja a menthetőt. Nálunk Magyarországon meg látványosan kerülik a témát, mint a pestist. Csak nem azt, gondolják kedves gazdasági szakértőink, hogy majd minket elkerül a válság szele? Elég idejétmúlt elképzelés lenne, annak idején a komcsik akarták mindenáron bemagyarázni, hogy a szocialista blokkban nem okozhat semmilyen problémát a kőolajár-robbanás, és mit tesz Isten, hiába mondta ezt az SZKP, az MSZMP KB és a többiek, mégiscsak begyűrüzött. Az EU is megpróbálkozott ezzel a struccpolitikával, de alighanem fel kell adnia abbéli politikáját, hogy nem avatkozik be a pénzpiacok működésébe -lásd az angol nagybankok megmentését, vagy a belga Fortisba való pénzpumpálás.
A HVG-t, meg az internetes újságokat olvasva annyit sikerült leszűrnöm az egész történetből, hogy mindenért a kilencvenes évekbeli gazdasági csoda: az internet, és az általa okozott felfokozott gazdasági várakozások a felelősek. Hatalmas vállalatok alakultak (vegyük csak pl a Google-t), melyeknek fő profiljuk az internetalapú szolgáltatások kínálata. Mivel nagy volt a kockázat, amikor a piacra kerültek ezeknek a vállalatoknak a papírjai, ezért olcsók voltak, sok kis- és közepes vagyonú ember is úgy gondolta, hogy befekteti a pénzét a tőzsdén, hiszen a 90-es évek elején a világgazdaság nagy ütemben bővült. A technológiai papírok ekkor még olcsóak voltak, (viszont nagy kockázatot jelentettek, mert kiszámíthatatlan volt, mennyire fog fejlődni) könnyen bárki bevásárolhatott belőlük. A nagy kereslet miatt azonban részvényárfolyamok egyre magasabbra és magasabbra kúsztak, miközben ezek a vállalatok tényleges, kézzel fogható teljesítményt, terméket nem produkáltak. Ezt a jelenséget egyébként dotcom buboréknak nevezik. Természetesen, ahogy lenni szokott, minden fellendülésnek vége szakadt egyszer: hatalmas lett a verseny a piacon, hiszen egyre többen vágtak internetalapú szolgáltatások forgalmazásába. Ezzel párhuzamosan csökkent a megszerezhető profit nagysága, hisz a versenytársak egymás gazdasági kilátásait rontották azzal, hogy árversenybe bonyolódtak. A befektetők a kilencvenes évek vége felé elérkezettnek látták az időt, hogy megszabaduljanak a már nem olyan fényes jövőt és profitot biztosító papírjaiktól, és másba fektessék a pénzüket. Ekkor derült fény arra, hogy ezeknek a vállalatoknak a papírjai mennyire túlértékeltek, és pár látványos összeomlás megpecsételte az ingatag lábon állók sorsát. A legnagyobbak persze megúszták, de mivel a piac szereplőinek száma és a piacba vetett bizalom drasztikusan megcsappant, a befektetők inkább a biztonságosabbnak gondolt ingatlanpiacba fektették be a pénzüket. Folyt köv.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.